17. Társadalom és életmód Mo-on a két vh. között
Tartalom
A társadalmi átalakulás főbb jellemzői.
Az életmódváltás új jelenségei.
Az oktatás átalakuló szerepe.
F: úri középosztály, kultúrfölény
N: Klebelsberg Kunó,
T: Pécs, Szeged, Róma
Társadalom
Lassan csökkent a mzg-i népesség, nőtt a munkásság, az értelmiség és a szolgáltatásokban dolgozók aránya.
Nagybirtokosok szerepe változatlan.
Agrárploretárok száma változatlan, de megerősödött a módosabb parasztság.
Polgárság nőtt.
A munkásság nőtt, összetétele megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított, segédmunkások aránya. Megjelent a női munkaerő. Alacsony bérezésűek száma nőtt: rosszabb életkörülmények.
Erősödött a középréteg : úri középosztály –dzsentri életeszmény.
Nőkre is kiterjesztették a választójogot.
A nők is munkába álltak: adminisztráció, oktatás, könnyűipar
Lassult a népességnövekedés.
Oktatás - kultúra
Kultuszminiszter: Klebelsberg Kuno – kutúrfölény: A társ-i felemelkedés lehetősége az oktatásban. (érettségi, diploma)
1922-től: MTA támogatása
Egyetemek áttelepítése Magyarországra, Pozsony à Pécs és Budapest, Kolozsvár à Szeged, Debreceni Egyetem bővítése
Tudományos ösztöndíjrendszer kidolgozása (Róma, Bécs, Berlin)
1923-26: Svábhegyi csillagvizsgáló és a Tihanyi Biológiai Intézet létrehozása
1924: középiskolai reform: tananyag-korszerűsítés
1926: népiskolai (elemi) törvény
Bevezették a kötelező 8 osztályos általános iskolát.
cél: analfabétizmus felszámolása à 90% alá szorítja
1930-ig: 3500 új tanterem, 1500 új tanítói lakás épül
felnőttoktatás = népoktatás: Népkönyvtárak, Népházak létrehozása
Eredmények, Nóbel-díjasok
|