43. Az Európai Unió története, felépítése
Tartalom
Az Európai Gazdasági Közösség létrejöttének okai és fejlődésének jellemzői.
Az Európai Közösség bővülése, s ennek Az Európai Unió reformja és további bővítése.
Az Európai Unió működése, főbb intézményei.
következményei.
F: integráció, Európa Tanács, Európai Szén- és Acélközösség, Európai Gazdasági Közösség, maastrichti szerződés, schengeni megállapodás, euró, Európai Parlament, Bizottságok, Európai Tanács
É: 1949, 1957, 1992, 2002. január 1., 2004. május 1.
Előzmények
•Az 1. és a 2. világháború anyagi és emberi tragédiái rádöbbentették a politikusokat, hogy változtatni kell az eddigi politikán
•Csődbe jutott a nemzetállami politika: Franciaország – Németország ellentéte az Európa feletti uralom érdekében robbantotta ki a konfliktust a kontinensen
•Ezt meg kell oldani
Hidegháború kora 1946-1950
•1945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia, Románia, Bulgária)
•A nyugati országok félnek a kommunisták előretörésétől, ezért konszolidálni akarnak, az elsődleges cél az életszínvonal javítása
•Ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbenti a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre
•Szervezete OEEC: 17 ország alkotta, a keleti blokk elutasította a részvételt
Montánunió: 1951 Európai Szén- és Acélközösség
•Franciaország és Németország között jött létre a bizalom erősítése érdekében (mindkét ország tagja az 1949-ben létrehozott NATO-nak) A NATO legfőbb tagja az USA, mely a Szovjetunióval szemben hozta létre a szervezetet
•A Montánunióhoz csatlakozik Olaszország, a Benelux-államok köre
A Római Szerződés 1957
•Az integrációt kiterjesztő folyamatot indították el: Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrejötte
•Integráció: az államok saját független döntéseik (szuverenitásuk) egy részét átruházzák egy közös, szupranacionális (nemzetek feletti) intézményre
•Ez egy folyamat, ami újra és újra továbbfejlődik
Célok
•Tartós béke és biztonság megteremtése
•Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása
•Belső piac megteremtése
•Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak
•Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése
EGK eredményei 1970-ig
•Vámunió: a tagállamok között nincs vámhatár, kereskedelem szabadon fejlődik
•Közös agrárpolitika: a legköltségesebb része, de ez mindenkinek érdeke, hogy finanszírozzák
•Regionális fejlesztések: az Eu átlaga alatti színvonalon levő területeket közösségi forrásokkal fejlesztik, infrastrukturális fejlesztések: vasút, autópálya, közintézmények építése
Területi bővülések
•1957: Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország
•1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
•1981: Görögország
•1986: Spanyolország, Portugália
•1995: Ausztria, Finnország, Svédország
•2005: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus, Szlovénia
Maastrichti Szerződés 1993
•A gazdasági integrációt kibővítik
•Közös kül- és biztonságpolitika
•Közös bel- és igazságügyi politika
•Ezért a nevet is megváltoztatták az új név Európai Unió lett
Európai Unió
• Területe: 4,4 millió km2
• Népesség: 500 millió fő
• GDP: 13,3 billió $ (V2)
• 27 tagállam
• 23 hivatalos nyelv
• Jelképei:
• kék zászló, közepén 12 körben elhelyezkedő sárga csillag
• himnusz (Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömóda)
• €, egységes európai valuta
• Európa Nap (május 9.)
Tagok
Az Európai Unió legfontosabb intézményei
Európai Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő, és hajtja végre.
• Székhelye: Brüsszel.
• Elnöke: Manuel Barroso (2005–).
• A Bizottság szupranacionális intézmény, amelynek jogi és elvi értelemben a tagállami kormányoktól függetlenül, az Európai Unió nemzetek feletti, közös érdekét kell képviselnie.
• A Nizzai szerződés értelmében a 27 tagú Európai Unióban minden ország 1 biztost jelölhet, így a Bizottság Kollégiuma 27 főből áll.
• A Bizottság alapvetően három feladatot lát el:
– jogszabályokat kezdeményez;
– őrködik a közösségi jog, illetve a szerződések betartása felett;
– végrehajtja az uniós politikákat;
– ezeket kiegészíti a közösségi pénzügyek kezelése.
Európai Tanács
• Az EU állam- és kormányfőinek testülete, a legjelentősebb politikai döntések fóruma, amely meghatározza az Unió fejlődésének általános politikai irányvonalát.
• Elnöke: a soros elnökségi funkciót ellátó ország miniszterelnöke.
• Az 1974-ben megalakult, de csak az 1986-os Európai egységes okmányban jogi státuszt nyert Európai Tanácsot (vagy európai csúcstalálkozót) évente általában négyszer (két formális + két informális ülés) hívják össze.
• A Nizzai szerződés értelmében 2004-től valamennyi ülést Brüsszelben kell megtartani.
Európai Unió Tanácsa
• Az EU fő döntéshozó szerve.
• Főtitkára: Javier Solana.
• Székhelye: Brüsszel.
• A Tanács évente mintegy száz hivatalos ülést tart, és a döntéseknél a lehető legszélesebb konszenzus kialakítására törekszik a tagállamok között.
• 27 tagállam összes szavazata 345. A közös kül- és biztonságpolitika, az adózás, a menekültügy és a bevándorlás esetében az egyes tagállamoknak vétójoguk van.
• A többi döntés elfogadásához legalább 255 szavazatra és a tagállamok több mint felének támogatására van szükség, amikor a határozatokat az Európai Bizottság javaslatára hozzák. Minden más esetben a Tanács minősített többségi döntéséhez a tagállamok legalább kétharmadától származó 255 szavazatra van szükség.
Európai Parlament
• Az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület, amely
– a Tanács mellett fokozatosan bővülő szerepkört tölt be a közösségi jogalkotás folyamatában;
– kinevezés és ellenőrzés;
– részt vállal a költségvetés meghatározásában is.
• Székhelye: Strasbourg.
• Az egyes tagállamokra jutó képviselői helyek számának meghatározásánál a népességszám a meghatározó, de a konkrét elosztásban a politikai tényezők és a kisebb országok érdekei is érvényesülnek.
– A Parlament jelenlegi létszáma 785, Magyarország 24 képviselőt küldhet.
Európai Bíróság(ok)
• Az Európai Unió igazságszolgáltatási szervei:
– az Európai Bíróság,
– Elsőfokú Törvényszék.
• A székhelye: Luxemburg
• Jelenleg minden egyes tagállam rendelkezik a bíróállítás jogával.
• A Bíróság munkáját emellett főügyészek is segítik.
• Az Európai Bíróságok hatásköre részben a tagállamok, részben pedig a közösségi intézmények kötelezettségeinek teljesítésé-vel kapcsolatos jogvitákban áll fenn.
Európai Számvevőszék
• A Európai Unió pénzügyi érdekeit képviselő szerv, amely 1977-ben kezdte meg működését.
• Feladata az Unió kiadásainak és bevételeinek, valamint ezek célszerű felhasználásának ellenőrzése.
– Hatásköre minden olyan – közösségi, nemzeti, regionális, illetve helyi – szervre kiterjed, amely a közösségi költségvetésből részesedést nyer.
• Székhelye: Luxemburg.
Európai Központi Bank
• Az 1998-ban felállított Európai Központi Bank, illetve az Európai Központi Bankok Rendszerének fő feladata a monetáris unióban bevezetett közös pénz, az euró kibocsátása, működtetése és stabilitásának megőrzése.
• Székhelye: Frankfurt.
Európai ombudsman
• Az uniós polgárok ombudsmanhoz fordulásának jogát a Maastrichti szerződés intézményesítette 1992-ben. Az intézmény tényleges működése 1995-ben vette kezdetét.
• Az ombudsman megválasztása és kinevezése az Európai Parlament hatásköre.
• Az ombudsman fő feladata a hozzá beérkezett egyéni panaszok kivizsgálása.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
