39. A rendszerváltás Magyarországon
Tartalom
A rendszerváltás bel- és külpolitikai feltételei, előzményei.
Az új politikai erık megszervezıdése és az állampárt válsága.
A politikai kiegyezés okai és módja.
A köztársaság kikiáltásának körülményei.
Az 1990-es választások eredményei, következményei.
A szociális piacgazdaság megteremtésének kísérlete.
F: ellenzéki mozgalmak, népfelkelés, Ellenzéki Kerekasztal, békés rendszerváltás, spontán privatizáció, többpártendszer, harmadik köztársaság, önkormányzatiság, kétharmados törvények, privatizáció, szociális piacgazdaság
N: Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád
É: 1985, 1988, 1989. jún. 16., 1989. okt. 23., 1990. márc.
T: Monor
A Kádár-rendszer válsága
• Gazdasági válság:
– nem történt meg a gazdasági szerkezetváltás;
– nagymértékű volt az ország eladósodottsága.
• A SzU válsága:
– Az elindított reformok kisugároztak a térségre, Magyarországon is bázist kaptak a reformerők.
• Politikai válság:
– az MSZMP-ben pozíciókhoz jutottak a reformerők;
– aktivizálódtak az ellenzéki csoportok:
• SZETA, Duna kör stb.,
• 1985 – az ellenzékiek ún. monori találkozója,
• 1987 – lakitelki találkozó;
– 1988 májusában Kádárt lemondatták főtitkári posztjáról, utódja Grósz Károly lett;
– 1988. novemberétől Németh Miklós lett a kormányfő;
– sorra alakultak a politikai szervezetek: FIDESZ, Szabad Kezdeményezések Hálózata, MDF;
– 1989. jan. 28-án Pozsgay Imre államminiszter az 1956-os eseményeket népfelkelésnek értékelte.
A rendszerváltozás
• 1989:
– febr. – Az MSZMP hivatalosan szakított az egypártrendszerrel.
– márc. – Megszerveződött az EKA (Ellenzéki Kerekasztal)
– jún. – Megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, amelyek valójában 3 oldalúak voltak (MSZMP; EKA; „harmadik oldal”: Hazafias Népfront, SZOT stb.).
• Meghatározták a rendszerváltozás főbb teendőit: alkotmánymódosítás, politikai pártok működése, köztársasági elnök intézménye.
• A megállapodást 1989. szept. 18-án kötötték meg.
– jún. 16. – Nagy Imre és társainak újratemetése.
– okt. 23. – a (III.) Köztársaság kikiáltása.
• 1990:
– márc.–ápr. – Az első szabad országgyűlési választások, amelyeken 40 párt vett részt.
• Győzött az MDF, amelynek vezetője, Antall József az FKGP-vel és a KDNP-vel koalíciós kormányt alakított.
• A parlament által megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád (SZDSZ) lett.
• 1991: az utolsó szovjet csapatok is elhagyták az országot, ezzel helyreállt az ország szuverenitása.
Szociális piacgazdaság
• Cél egy piaci viszonyokon alapuló, de állami beavatkozással tompító, a társadalom nagyobb hányadának jólétet biztosító berendezkedés kialakítása volt.
• Adósság, gazdasági válság, hazai tőke hiánya, privatizáció: veszteségesen működő gyárakat, üzemeket bezártak ezek magánkézbe kerültek, tömegek váltak munkanélkülivé., létbizonytalanság.
• Vesztesek és nyertesek.
|