•A nemzetközi és a belső viszonyok kölcsönhatásának elemzése.

•A pesti forradalom eseményeinek nyomon követése.

•Az áprilisi törvények több szempontú elemzése.

•A jobbágyfelszabadítás értelmezése.

•A konszolidáció lehetőségeinek feltárása.

 

•F: márciusi ifjak, nemzetőrség, unió, felelős kormány, kormánybiztos, jobbágyfelszabadítás, választójog

•N: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Batthyány Lajos, István nádor

Pártok és pártprogramok a reformkori Magyarországon- ábra

A jobbágyfelszabadítás gondolata a reformkorban- ábra

A telki állomány változása- ábra

 

 

1847 óriási harcok a mandátumokért (udvar↔ellenzék)

•Kossuth Pest vármegye követeként a főszereplő

•Az alsótáblán támadja az adminisztrátori rendszert

•Jelen van a 2 megalakult párt (Konzervatív, Ellenzéki)

1848 az események felgyorsulnak »reformok lehetősége

•A párizsi forradalom megérkezik Pozsonyba (hatás)

•márc. 3 - Felirati javaslat (~Ellenzéki Nyilatkozat*)

•március 14. – a Felsőtábla is megszavazta

•március 15.reggel→Kossuth elindul Bécsbe a felirattal

•A „Fiatal Mo.” (márciusi ifjak) szervezkedése (Pilvax)

 

Kossuth kortesfelvonulása 1847-ben- ábra

 

•Pilvax kávéház (Petőfi – márciusi ifjak)

•Egyetemisták, városi polgárság

•Városba érkező parasztság (József napi vásár)

•Landerer nyomdája (12 pont, Nemzeti dal kinyomtatása)

•Helytartótanács (helyőrség)

•Budai vár (börtön – Táncsics Mihály kiszabadítása)

•Nemzeti Múzeum (Nemzeti dal elszavalása)

•Nemzeti Színház (Erkel: Bánk bán)

 

 

A Pilvax kávéház- ábra

Pest és Buda 1848. március 15-én- ábra

 

 

•Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését

•Felelős minisztériumot Buda-Pesten

•Évenkénti országgyűlést Pesten

•Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben

•Nemzeti őrsereg

•Közös teherviselés, képviselőség egyenlőség alapján

•Úrbéri viszonyok eltörlése

•Esküdtszék

•Nemzeti Bank

•A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar kato-náinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk

•Politikai státuszfoglyok szabadon bocsássanak

•Unio, vagyis Erdély Magyarországgal való egyesítése

 

Felelős kormány megszületése Batthyány kormány, márc. 17.- ábra

 

 

•Batthyány Lajos - miniszterelnök

•Szemere Bertalan - belügyek

•Kossuth Lajos - országos pénzügy

•Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem

•Mészáros Lázár - honvédelem

•Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés

•Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy

•Eötvös József - nevelés (vallás és közoktatás)

•Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter

 

Az első felelős magyar minisztérium tablója- ábra

 

 

•Ősiség eltörlése

•Tized eltörlése  

•Úriszék eltörlése      

•Úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése

 

•Önálló, felelős magyar kormány

•Népképviseleti országgyűlés Pesten

•3 évenkénti, általános, titkos választás

•Közteherviselés

•Bevett vallások egyenjogúsítása

•Sajtó és szólásszabadság

•Hitelintézet felállítása

•Városi önkormányzatok létesítése

 

 

•jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással

•az ősiség eltörlése

•közteherviselés

•politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése

 

•törvényhozó hatalom

•országgyűlés

•népképviseleti alapon

•választójog

•az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik

•a képviselőket három évre választották

•a végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett

•az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes

•sajtószabadság

•Erdély uniója

 

•a király távollétében jogköre a nádorra száll

•a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak

•Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést.

 

 

 

 

 

 

 

 

államforma: alkotmányos királyság (monarchia)

–független felelős magyar kormány

–„félig független” belső irányítás

            (a had-, pénz-, és külügy kérdését az udvar saját ügyéként, „királyi felségjog”-ként kezelte)

» Megtörténik Magyarországon a feudális rendszer jogi értelemben való lebontása

-Lezajlik a jobbágyfelszabadítás

-Eltörlik a feudális kiváltságokat

 

 

•Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták.

            → Népgyűléseiken azonban már többet követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást.

•Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt.

•Nemzetiségi mozgalmak nehezítették a kormány munkáját, mivel a nemzetiségek is jogokat követeltek.

            » Önálló nyelvhasználatot, nyelvi autonómiát,

            » belső ügyeik önálló intézését, belső autonómiát.

•Kialakultak a magyarellenes törekvések (szerbek,horvátok).

            → Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét.

 

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás- ábra

A jobbágyfelszabadítás emlékképe- ábra

Magyarország 1848 nyarán- ábra

 

 

1848. április 11. – „áprilisi törvények”

» a magyar alkotmányos monarchia születése

problémák:

•az önálló magyar had-, és pénzügy kérdése

•a nemzetiségek kérdéseinek megoldása

            → szerb felkelés a Délvidéken

            → a magyar katonai ezredeket nem küldték haza

» a Batthyány kormány rendelete: 10 honvédzászlóalj felállítását.

1848. július 5. – népképviseleti országgyűlés

•önálló magyar pénz kibocsájtása („Kossuth bankók”)

•200 000 újonc katona kiállítása        » súlyos ellentét

 

•         • Bankjegykibocsátás (Kossuth-bankók)

•         • Nemzetőrség szervezése (önkéntes polgári fegyveres erő, eredetileg

•         rendfenntartási céllal)

•         • Követek küldése a frankfurti német parlamentbe (Szalay László és

•         Pázmándy Dénes)

•         • A nemzetiségi kérdés figyelmen kívül hagyása

•         (Nemzetiségi nagygyűlések: Karlóca, Liptószentmiklós, Balázsfalva)

•         • Népképviseleti választások lebonyolítása (1848. június)

•         • Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása (1848. július 5.)

•         • Az első lépések a fegyveres védelem megszervezésére (200 ezer

•         katona felszereléséhez szükséges pénzügyi alapok ⇒ hitelfelvétellel)

 

 

 

            A polgári átalakulás jellemző követelése, amely a feudális nemesség államhatalmi hegemóniájának megtörésére irányul. Lényege a széles körű választójog bevezetésének követelése. Ezen a módon a parlament (országgyűlés), ill. a helyi önkormányzati testületek összetételét a tőkés állam erőviszonyainak megfelelően kívánja átalakítani. A népképviselet ügye a magyar reformkorban is napirenden volt, s a megvalósítás az áprilisi törvényekkel kezdődött el.

 

A nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848-1849-ben- ábra

 

 

A jobbágykérdés rendezésének hatása:

•nemzetiségi gyűlések: kiáltványok, követelések

•A kormány csak egyéni (nem kollektív) szabadságjogokat biztosított nekik

            egy politikai nemzet ↔ nemzetiségi vezetők

•A bécsi kormányzat (udvar) támogatta a nemzt-t

•Sok helyen a jobbágykérdés összekapcsolódott a nemzetiségi törekvésekkel (Horváto. Erdély)

1848 nyara – nemzetiségi fegyveres felkelések

•szerb, horvát felkelések (autonómiát akartak!)

            » polgárháború + honvédő háború