3.Meghiúsult átalakulás:
Tartalom:
A francia gazdaság és társadalom átalakulásának nyomon követése, az elért szintek értékelése.
A pénzügyi válság sajátosságainak feltárása.
A forradalomhoz vezető tényezők feltárása és megvitatása.
A forradalom sajátosságainak felismerése.
F: panaszfüzetek, alkotmány, harmadik rend, államcsőd, forradalom, nemzetgyűlés, alkotmányozó nemzetgyűlés, nemzetőrség
N: XVI. Lajos, La Fayette, Mirabeau
É: 1789. július 14.
T: Versailles
a. Átalakuló gazdaság
XVIII. sz-ban francia gazdaság egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Növekszik a népesség, manufaktúrák. Legnagyobb fejlődés Párizsban.
Nagypolgárság folyamatosan gyarapodott, kispolgárság is erősödött. Ipar kisipari jellegű. Sok bérmunkás-> nőt a városi szegénység.
Arisztokrácia a királyi kegydíjból, vagy hadsereg tisztikarában dolgoztak. Vidéki arisztokrácia jóval szerényebb.
Taláros nemesség-->vásárolták a nemesi rangot, örökölhetővé vált ez a cím.
Lakosság többsége a parasztság. Haszonbérlet vagy terményszolgáltatás a földért cserébe. Szűkösen fedezi a megélhetést.
b. Államcsőd
XVI. Lajos alatt sem bírtak kilábalni a folyamatos pénzügyi válságból. Bevételek nem fedezték a kiadásokat. Lakosság túl volt adóztatva, terheket már nem lehetett növelni.
A hódító külpolitika újabb terhet rótt az államra. Újabb kinevezésekkel próbálták a kiadásokat csökkenteni, de megbuktatták őket.
Csődöt csak az újabb hitelek segítségével tudták elkerülni. Rendi erők egyre erősebben támadták a kormányt.
c. A rendi mozgalom:
Az uralkodó összehívta a Előkellők Gyűlését, amelyen a főnemesség vehetett részt. Ellenszegültek és rendi gyűlés összehívását követelték.(1787)
Megmozdulások országszerte. Az ország csődbe ment így 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést.
d. A rendi gyűlés megnyitása:
A három rend: papság-nemesség-közrendűek
Az államcsődben, kibontakozó gazdasági válság és a rossz termés miatt éhező lakosság.
Választásokra ún. parasztfüzetek, amelyben megfogalmazták a követelésieket.
Nemesség rendi monarchiát, a vállalkozók és a polgárság alkotmányos monarchiát, míg a parasztság a terhek csökkentését szerették volna.
Rendi gyűlésben ellentétek a szavazás módja miatt. Polgárság és a vállalkozó nemesség növelni akarta befolyását: egyenlő számú képviselőt követelt és együttes szavazást.
1789-ben Versailles-ban összeült a gyűlés. Belső viszályok miatt nem történt érdemi munka, míg június 17-én a harmadik rend képviselői a
rendi gyűlést Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították.
A helyzet tisztázására az uralkodó is megjelent. Előkészületek miatt bezárták az üléstermet-->A harmadik rend ezt elutasításként értelmezte.
Labdaházba vonultak és kimondták az új alkotmány megszületéséig nem oszlanak fel.(labdaházi eskü)
e. A forradalom kitörése
Uralkodó Párizs körül növelte csapatai létszámát-->félelem a népben és fegyverkezésbe kezdtek.
1789. július 14-én a Bastille-hoz vonultak. Megrohamozták az erődöt és elfoglalták. A nép mellé állt a hadsereg is.
Új polgármestert választottak, létrehozták a nemzetőrséget.
XVI. Lajos visszarendelte csapatait és elismerte az új hatalmat és vezetőit. A forradalom győzött. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
