Az ország népesedési helyzetéről vallott nézetek megismerése.

A földrajzi környezet és a társadalmi-politikai változások kölcsönhatásának vizsgálata.

A magyar társadalom és gazdaság átalakulásának nyomon követése és egybevetése az európai trendekkel.

 

F: etnikum, tőzsér, külkereskedelmi mérleg

•1683 – a török sikertelenül ostromolja Bécset

•1684 – Szent Liga létrejötte (lengyel király, pápa és a Habsburgok)

•1686 – Buda visszafoglalása

•1687-től a török kiszorítása Európából és a Habsburg-francia ellentéte kiéleződése

                                   (I.Lipót ↔ XIV.Lajos)

•1699 – béke a törökkel Karlócánál

 

•Erdély betagozódása a Habsburg Birodalomba

            1691 Diploma Leopoldium

            → külön kezelik, függetlenül Mo-tól

            → élén a király alá tartozó gubernátor

•A rendek érdekérvényesítő szerepe csökken

            1687 lemondanak legfőbb jogaikról

•A volt hódoltsági területek újszerzeményeknek minősültek és az udvar befolyása alá kerültek

•A volt végvári katonák→ kurucok bujdostak

 

A sorozatos háborúskodás (török, francia)

            → kimerítette a Habsburg Birodalmat

            → óriási (magyar) emberveszteségeket okozott

•A kincstári bevételeket adókkal és Mo. kizsákmá-nyolásával akarták pótolni (porció, garázdálkodás)

•Az elnéptelenedett területekre bevándorlók érkeztek

•Átalakult a társadalom szerkezete is (nincs ‘polgár’)

» A magyar gazdaság nem tudott elindulni a fejlődés útján → megrekedt a feudális szinten

            (céhek, földbirtok a vagyon, nemesség vezetése)

            - a nemesség aránya növekedett a társadalomban

            - megnőtt a különbség az ország K↔NY fele között

 

A szabadságharc okainak feltárása (a külső és belső tényezők egybevetése).

A belső társadalmi egyensúly alakulásának áttekintése.

A katonai erőviszonyok nyomon követése.

A külpolitikai helyzet változásainak elemzése.

A szatmári béke tartalmának feltárása, a béke eredményeinek megvitatása több szempontból.

F: rendi konföderáció, trónfosztás, labanc, libertások, közteherviselés, szatmári béke, emigráció

N: II. Rákóczi Ferenc, I. József, Károlyi Sándor, Pálffy János, Bercsényi Miklós, Vak Bottyán

É: 1703–1711, 1705, 1707, 1708, 1711

T: Szécsény, Ónod, Sárospatak, Trencsén, Szatmár, Majtényi sík, Rodostó

 

•Az „ősi” törvények eltörlése (1687)

•Az ország rendeletekkel való irányítása

•I. Lipót önkényuralma (abszolutizmusa)

•Az ‘újszerzeményi jog’ érvényesítése

•A törvénykezés az osztrák jogszokás alatt

•Erdély és Mo. külön igazgatás alatt van

•Óriási adóterhek a háború költségeinek fed.

•Császári katonák garázdálkodásai (porció)

II. Rákóczi Ferenc, „kuruc fejedelem”

•Főnemesi család

anyja: Zrínyi Ilona

mostoha: Thököly

birtok: Munkács

halála: Rodostó

(emlékiratai)

hamvak: Kassa

 

 

Előzmény: 1697 tokaj-hegyaljai kuruc felkelés

(Rákóczi Bécsbe menekül nehogy gyanúba keveredjen)

+ nemesi szervezkedés (Bercsényi, Rákóczi)

+ spanyol örökösödési háború (XIV.Lajos↔I.Lipót)-jó lehetőség

+ 1703 tiszaháti felkelés (Esze Tamás jobbágy)

1704 vetési pátens (országos jobbágykérdés rendezés)

1705 szécsényi ogy.Döntés a felszabadított ter.-ről

•II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem

•független magyar állam – konföderáció=rendi szöv.

•nemzeti abszolutizmus (fejedelmi tejhatalom)

 

 

 

 

 

 

 

•szabad királyválasztás

•ellenállási záradék megerősítése

•önálló Erdélyi Fejedelemség visszaállítása

•béke amelyet Anglia, Hollandia garantál

 

1707 ónodi ogy.→ általános (adózás)=közteherviselés,

Hb.-dinasztia trónfosztása

→ Rákóczi erdélyi fejedelem

•Trencsén – súlyos katonai vereség

•Pestisjárvány (Vak Bottyán János†)

•Anyagi kimerültség

•Külföldi segítség hiánya (francia,lengyel, orosz)

•A nemzeti összefogás felbomlik (jobbágy↔nemes)

•1705-től új uralkodó I.József (kompromisszumkész)

 

r1710 csata Romhánynál (minden vissza)

1711 szatmári ogy. » szatmári béke

•Közkegyelem a résztvevőknek

•Mo. és Erdély alkotmányának fenntartása

•Vallásszabadság, + birtokok megtartása

•A nemesi jogokat nem adták vissza

»kompromisszum (rendi dualizmus)

»Mo. betagozódott a Habsburg Birodalomba

Rákóczi elutasította a békét, Rodostóban élt emigrációban haláláig.