7. Cseh- és Lengyelország (XIV-XV.sz)
Tartalom
Közép-Európa fogalmának elemzése több megközelítésből.
A hospesmozgalom és a gazdasági-társadalmi fejlődés kapcsolatának megértése, a konfliktusforrások felismerése.
A huszita tanok általános és egyedi vonásainak felismerése.
F: hospes, husziták, táboriták, kelyhesek, szekérvár, két szín alatti áldozás
N: Husz János, IV. Károly
É: 1414–1418, 1434
T: Konstanz, Prága, Lipany
Csehország
•1306 Luxemburg-ház a cseh trónon
•IV. Károly (1346-78) /császár*/ idején éli fénykorát
- építkezések, gazdasági-kulturális fejlődés (bányászat)
- német telepesek=hospesek beáramlása (céhek)
- a királyság központja Prága (1348 egyetem)
- egyház ellenes hangulat»nyugati egyházszakadás
Husz János fellépése -prágai teológus, prédikátor
- Wyclif eszméinek hirdetője (Tkv. 43o.)
- a reformáció előfutára
- követői a husziták
- 1411 kiátkozza a pápa, 1415 eretnekké nyilvánítják †
Husz János tanai
célja: az egyház megreformálása
•Elítélte az egyház világi hatalmát, gazdagságát
•Nincs szükség a szerzetesrendekre
•Visszatérés a Szentíráshoz
•Két szín alatt való áldozás a világiak számára is
•Cseh anyanyelvű prédikáció és istentisztelet
1415 konstanzi zsinat (Luxemburgi Zsigmond)
→ eretnekké nyilvánítják és máglyán megégetik
Husz János máglyahalála- ábra
Válság és reform a középkori egyházban- ábra
A huszita háborúk
1419 Husz hívei, és az egyházzal elégedetlenkedők lázadása → IV. Vencel király halála
A husziták (Husz hívei) nem egységesek – 2csoport:
•kelyhesek (nemesek, módos polgárok)
céljuk: - egyházi vagyon elkobzása
- két szín alatt áldozása, idegenek kizárása
•táboriták (parasztság, szegényebb polgárság)
- követeléseik sokkal radikálisabb volt
Zsigmond ↔ husziták (egyesülnek) Jan Zizka
- kezdeti huszita sikerek (huszita harcmodor–szekérvár)
- a kelyhesek kiegyeznek az egyházzal
Események a huszita háborúkban (1419-1434)
•1420 huszita győzelem (Zizka)
•1433 prágai kompakták (kiegyezés)
- az egyház engedte a két szín alatt áldozást, a szabad prédikálást
- a kelyhesek elismerték a pápa főségét és az egyházi vagyon létét
•1434 Lippany –a táboriták végső veresége
•Zsigmond német császár és cseh, magyar király
- az uralkodó elismeri a kiegyezés pontjait
- kialakul a cseh rendiség
Tartalom
A közép-európai fejlődés sajátosságainak felismerése a lengyel történelemben.
A természeti tényezők Kelet-Európa történetére gyakorolt hatásának felismerése.
A mongol terjeszkedés okainak és hatásainak megértése.
Az orosz despotizmus jellemzőinek, a mongolokkal szembeni térnyerés okainak felismerése.
F: kancellária, perszonálunió, szolgáló nemesek, despotizmus
N: III. (Nagy) Kázmér, III. Iván
É: 1410, 1240, 1480
T: Grünwald, Krakkó,Moszkva, Kazany, Krími Kánság
Lengyelország a XI-XIII. században- ábra
Lengyelország
•A széttagolt területeket Lokietek Ulászló egyesítette – 1320 lengyel király (gnieznoi érsek*)
→ házassági szerződések (Anjouk-Károly Róbert)
• fia III. (Nagy) Kázmér megerősítette az országot
- szakképzett hivatalnokok
- kancellária, országgyűlés (szejm) létrehozása
- Krakkó: egyetem alapítása (1364)
- hatalmának biztosítója a regálék és a nemességtől
(pánok) elkobzott birtokok adták
- városok fejlődése és a céhek megjelenése
1335 visegrádi királytalálkozó (magyar-cseh-lengyel)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
