Tartalom

A háború kirobbanása: a körülmények.

A Lengyelország elleni német és szovjet támadás.

A furcsa háború kialakulása, jellemzői.

A Nyugat (Dánia, Norvégia, Franciaország) lerohanása.

F: furcsa háború, kollaboráns kormány

É: 1939. augusztus 23., szeptember 1., 17., 1940. június

T: Danzig, Lengyelország, Finnország, Dánia, Norvégia, Franciaország.

A német–angol háború menete.

Olaszország hadba lépésének háttere, céljai.

A Balkán meghódítása és a Szovjetunió elleni háború kirobbanása.

A német sikerek és vereségek a keleti fronton.

É: 1940. július–szeptember; 1941. június 22.; 1941. november– december;

T: Etiópia, Líbia, Görögország, Jugoszlávia, Szovjetunió, Moszkva,

 

•          A II. vh. előzményei

•            Anschluss: 1938 (N.o. – Ausztia egyesül)

•          1938.: első bécsi döntés: Csehszlovákia feldarabolása

•           1939. aug. 23. Ribbentrop – Molotov: )Német – orosz külügyminiszterek)

                - Német – Orosz megnemtámadási szerződés

                - Titkos záradék: érdekszférákra osztották fel Lengyelországot és a Baltikumot:

- Lo. Ny-i része és Litvánia német érdekszféra

- Észtország, Lettország, Finnország és Lengyelország K-i része   szovjet érdekszféra

•          Okai: - A Versailles-i békerendszer megoldatlan problémái

•                    - A faizmus agresszivitása

Casus belli (Háborús ok): - Németo. megtámadta Lengyelo-t:

 Gleiwitzi provokáció: - ez egy német csel, Gleiwitz egy lengyel kisváros a határnál, SS tisztek lengyel ruhába öltöztek és megtámadtak egy rádióállomást, majd koncentrációs táborból lengyel foglyokat hoztak és lelőtték őket.

A lengyelek provokálták a németeket, ezt nevezik „konzerv” tervnek.

1939. szept. 1-jén a németek megtámadták a lengyeleket, ez volt a „fehér” terv =           = Fall Wiess.

Válaszul 1939. szept. 3. Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak à Kitört a II. vh.

Furcsa háború

1939. szept. 17-27. között Lengyelo. összeomlott, mert a Szovjetunió is megtámadta. Felosztották egymás közt a térséget.

„Furcsa” v. „ülő” v. „csalóka” háború: 1940. áprilisáig nem történik hadi esemény, csak kiküldték a hadüzenetet.

A fr. Hadsereg védelemre rendezkedett be a Maginot -vonal (mazsinó)mögött. (erődrendszer)

Angolok kisebb szárazföldi erőkkel rendelkeztek. (befogadta az emigráns lengyel kormányt)

Hitler még nem akart nyugatra támadni.

                - A finnek cselesek voltak: - fehér ruhában síeltek, így gyorsabbak és  láthatatlanabbak voltak, de a szovjetek végül megkapták a kívánt területeket.

1940. áprilisa vége a „furcsa” háborúnak.

Nyugat lerohanása

•          A német hadsereg megindult Dánia felé, ezen keresztül tovább Norvégiába. Szinte vér nélkül foglalták el Norvégiát, a norvég fasiszta vezérnek (kollaboráns kormány) köszönhetően, akit Quisling-nek hívtak.

•          NY felé fordulnak, megkerülik a Maginot-vonalat, így foglalják el Hollandiát.

•          Fro. partjához vonultak és Dunkerque-nél bekerítették a németek az angol és a francia csapatokat: „domino” terv.

                - Az angolok csak nagyon nehezen tudták átmenekíteni az angolokat, de így is csak a sereg egy részét sikerült. Ez volt a Dunkerque-i kiürítés. 6 napig tartott és nagyon véres volt.

                - A franciáknál min.elnök váltás: Petain: A megegyezés híve volt, Nem akarta folytatni a háborút, Franciaország kapitulál.

                - A németek Párizsba vonultak a „vörös” terv alapján, ekkor döntötték el a franciák,

   hogy fegyverszünetet kötnek a németekkel.

                - 1940. június 22. Compiegne-i erdőknél aláírták a fegyverszüneti szerződést.:

- Franciaország kettészakadt

- É-i és Ny-i része német megszállási övezet lett

 - Középső és D-i része névleg független :- Központja Vichy / a németek kiszolgáló kormány lett (kollaboráns kormány) /

 

Angliai csata

Anglia új miniszterelnöke Winston Churchill ellenállás mellett döntött.

Göring (a Luftwaffe vezetője) azt mondta, hogy 4 nap alatt legyőzi Angliát, ez volt az „Oroszlánfóka – hadművelet”

1940. (júl-szept) I. Légi háború, az angliai csatában.

Komolya veszteségeket okozott a németeknek, le kellett állítaniuk a hadműveletet.

Anglia megmenekült.

Az olaszok eddig Afrikában harcoltak az angolok ellen, de itt sorozatos vereségeket szenvedtek (Etiópiában, Líbiában) akárcsak Görögországban.

Hitler Afrikába küldte Rommelt. Seregének neve: Afrikai Hadtest (nem engedhette szövetségese meggyengülését)

•          1941 ápr. 11. – Mo. is belépett a háborúba és Jugoszláviát kezdték támadni a németekkel együtt, pár nap alatt le is győzték az országot (Jugoszlávia szétesett)→ Horvátország kikiáltotta függetlenségét. Vezetője Ante Pavelic lett, de valójában német bábállamként született meg.

•          Görögország lerohanása

•          Harcok a Balkánon és É- Afrikában

•          Támadás K felé

•          Szu. elleni támadás (élelmiszer- és nyersanyagtartalékokért) váratlanul érte Sztálint.

•          1941. Hitler villámháborús terve: „Barbarossza” terv:

 3 hét alatt megtámadja a Szovjetuniót és legyőzi.

3 fő irányba való támadás:                                                                                         

                                               - 1, Leningrád (44. jún.)

                                               - 2, Moszkva

                                               - 3, Kijev, Krím fsz., Sztálingrád (olajmezők)

Eleinte óriási területeket foglaltak el, de általában a szovjet katonák nem adták meg magukat, áthidalhatatlanná váltak a távolságok, lehetetlen volt az utánpótlás, partizánharcot folytattak a leszakadó orosz egységek. Ezért csökkent a német hadierő fölénye.

 Sztálin helyét Molotov vette át

1941 dec. – Moszkvánál a német seregeknek meg kellett állniuk a hideg miatt.

A villámháborús terv összeomlott.