12. Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása
Tartalom
A gazdasági és társadalmi átalakulás és a királyi hatalom helyzete közötti összefüggés megértése.
II. András szerepének értékelése.
Az Aranybulla-mozgalom összetevőinek feltárása, a bulla jelentőségének felismerése.
F: bán, vajda, nádor, regálé, szerviens, báró,
Aranybulla, Szent Korona
N: II. András
É: 1205–1235, 1222
T: Halics
III. Béla (1172-1196)
Királyi hatalom megszilárdítása
Kancellária létrehozása (királyi oklevelek kiállítói). Élén a kancellár állt (ált. az esztergomi érsek). A fogalmazványokat a jegyzők, a szöveg tisztázását az írnokok végezték.
Gazdasági fejlődés
Letelepült életmód a döntő
Népességgyarapodás
A szászok és hospesek (vendégek) alapították először az önkormányzattal rendelkező városaikat.
Nőttek a királyi jövedelmek: só keresekedelem, vámok
Regálék=királyi jogon szedett jövedelem növekedése. Pl. pénzváltásból származó jövedelem =kamara haszna ( a régi érméket évente új pénzre cserélték és ezért beváltási illetéket kellett fizetni.)
II. András uralkodása -a földbirtokok eladományozása
•belső viszály Imre (1196-1204)↔András
→a királyi földek nagy arányú csökkenése
•hadjáratai (cél: támogatók szerzése)
→a nagy adományok miatt a királyi haderő gyengül
(1217 keresztes hadjárat, Halics felé, kunok ellen)
•felesége: Gertrúd és családja ajándékai
(1213 Bánk bán, Péter ispán merénylete ↔ Gertrúd)
Katona József: Bánk bán → Erkel Ferenc (opera)
A birtokadományozások következményei
•A királyi hatalom gyengül, a főurak erősöd.
•a királyi vármegyerendszer válsága
•A különféle hadjáratok folytatódnak
•kieső bevételeket pótlására:
→ regálék növelése (adók, vámok-révek növelése)
→ rontja a pénzt (a kamara haszna növelése miatt)
→ a pénzváltás jövedelmét bérbe adja (zsidók)
1222: Az Aranybulla
Tk. 91.o.
•bulla: függőpecsétes oklevél
•A birtokadományok miatt veszélybe került réteg éri el
serviensek:”király szolgái”, /várjobbágyok:várkatonaság
•Főbb pontjai: (31 törvénycikk)
–Adómentesség a servienseknek
–A egész vármegyét tilos adományozni
–Ellenállási záradék (király ellen való fellépés)
–Bírói ítélet nélkül elítélni tilos
–Csak az ország védelmére köteles hadba vonulni
Az aranybulla
„az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak”
Főbb jogaik: (a szabadságjogok megerősítése)
•Adómentesség
•Hadmentesség
•Ítélkezés
•Ellenállás
1231 Az Aranybulla megújítása
» bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga /csak a mindenkori esztergomi érsek léphet fel (+tized)/
Az egységes nemesség létrejötte
•1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség
•1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete)
•1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is
•1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét
A nemesi szabadság tényezői
•Nincs különbség vagyon vagy földbirtok alapján
•Nemes nem adózik
•Nemes a kardjával adózik: védi a hazát, ha támadnak
•Királyhoz fellebezhet peres ügyeiben
•Nemesnek lehet földbirtoka
•Vármegyében választhat és választható
•Törvényes ítélet nélkül nem lehet bezárni
Az egységes jobbágyság létrejötte
•A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak
•A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki
A jobbágyság kialakulásának folyamata
•1298: az jogok egységesítése megtörtént: minden parasztnak joga van a szabad költözéshez
•Az 1349-50-es pestisjárvány idején ezt használta ki sok birtokos, meghalt jobbágyai helyére átcsábított adómentesség ígéretével parasztokat
•1351: Nagy Lajos rögzíti a kötelezettséget is: a jobbágyoknak mindenképpen fizetniük kell a kilenced adóját
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
