37. A legvidámabb barakk, a gulyáskommunizmus
Tartalom
Az életmódváltás jellemzői.
Az életszínvonal növekedése.
Az oktatás és a kultúra átalakítása.
A magyar külpolitika irányai, jellemzői.
F: „gulyáskommunizmus”, eladósodás
A „legvidámabb barakk”
Kádár János be akarta bizonyítani, hogy a szocializmus életképes,működő rendszer.
1956 – 1988 között Kádár János volt a pártfőtitkár és gyakorlatilag az ország első embere.
Továbbra is egypártrendszer volt:
- Szovjetunió továbbra is a legfontosabb kapcsolata Magyarországnak.
A társadalom és a hatalom kiegyezése:
A hatalom rendezte viszonyát az egyházzal, az írókkal.
Az életszínvonal emelése helyettesítette a politikai szabadságot. „Élni és élni hagyni” politikája megteremtette a hatalom és a társadalom együttműködését.
Életszínvonal politika
– Az élelmezési helyzet akkorát javult, hogy külföldi megfigyelők „gulyás kommunizmusról” beszéltek.
– Terjedt a kis magánvállalkozások (maszekok) rendszere.
– A teljes foglalkoztatottság biztosítása mellett emelkedtek a jövedelmek és ezzel együtt a fogyasztás is.
• Sok új lakás épült.
• Elterjedt a televízió és a háztartási gépek használata.
• Sokan vásároltak gépkocsit (és még többen akartak, de éveket kellett rá várni).
– A személyautó használata átformálta a szokásokat, a tájat és a városokat:
• az emberek hétvégi telket vásároltak;
• új utakat, felüljárókat építettek.
– Az ország „nyugatiasodott”:
• a nők fodrászhoz és divatbemutatókra jártak;
• megjelent az önkiszolgáló bolt, a Coca-Cola;
• a televízióban nyugati filmeket is bemutattak.
– „Fellebbent” a vasfüggöny: lehetővé vált három évente egyszer Nyugatra utazni.
Gazdasági, társadalmi változások
• 1968 Új gazdasági reform bevezetése:
- Engedte a kisebb vállalkozások működését
- Reális béreket állapítottak meg ehhez valós árakat határoztak meg
A mezőgazdaság is látványosan fejlődik:
- megindult a gépesítés
- műtrágya felhasználás
- új növényfajták iparszerű termelése: kukorica, burgonya, cukorrépa
Társadalom
• Nőtt a szellemi dolgozók aránya
• Már a mg-ból is meg tudtak élni, nem vándoroltak az iparba
• Megindult az urbanizáció, városiasodás
• Nő a vidéki városok és a városi lakosság száma
Kulturális élet:
irányítója: Aczél György:
3T politikája a kultúrában:
• Támogatás ( akik a rendszert szolgálták)
• Tiltás (akik bármilyen módon a rendszer ellen tettek: festés, írás…)
• Tűrés ( akik egyikhez sem tartoztak)
Működött a cenzúra: - Volt amit el lehetett mondani főműsorban, volt amit csak hajnal 2kor.
Szociálpolitika
• 1957-ben kiterjesztették a nyugdíjbiztosítást a mezőgazdasági tsz-ek tagságára, 1962-ben a magánkisiparra, 1970-ben a kiskereskedőkre.
• A női munkaerő biztosítása érdekében kiépítették a bölcsődei és óvodai hálózatot.
A valós szocializmus
• A társadalmi szolgáltatásokhoz a gyakorlatban nem mindenki juthatott hozzá egyenlő mértékben:
– a vezető elit (nómenklatúra) sokféle előnyt élvezett (luxuslakás, üdülés, külföldi utazások, soron kívüli gépkocsi stb.);
– a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás után, vagy protekcióval („pult alól”) lehetett sokféle áruhoz hozzájutni;
– az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a színvonalas ellátást (hálapénz rendszere);
– az iskolák nem tudták csökkenteni, sőt fokozták a társadalmi különbségeket.
• „Előbb a kocsi, aztán a kicsi” – a fiatalok számára az anyagi biztonság, a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt, és ez oda vezetett, hogy az 1960-as években az abortuszok száma meghaladta a születések számát.
• Az életszínvonal-politika sokba került, a gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett: felgyorsult az eladósodás.
|