Az újabszolutizmus kudarcának elemzése (kül- és belpolitikai okok).

Az 1861-es országgyűlés pártjainak megismerése, programjaik összevetése.

A kiegyezés kül- és belpolitikai, valamint gazdasági okainak feltárása.

A dualista rendszer felépítésének elemzése.

 

F: föderális, felirat, határozat, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, kvóta, delegáció, előszentesítési jog

N: Teleki László, Andrássy Gyula

É: 1860, 1861, 1865,1867

 

 

» Ferenc József kénytelen levonni következtetést:

•a magyarok

•a külső vereség

•a pénzügyi csőd miatt

•változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus

•Menesztette Bachot és a konzervatív arisztokrácia felé nyitott. Az ő elképezésük jelenik meg az októberi diplomában (Vezetőjük Apponyi György)

 

Az Októberi Diploma kezdőlapja (1860. X. 20.)- ábra

 

 

» konzervatív alkotmánytervezet

•uralkodó vezeti az országot, de tartományi és államtanács közreműködik a döntésekben

•összbirodalmi szempontok vezetik

•de helyreállítja Mo. 48-as határait és az országgyűlés jogkörét

•külügy, hadügy királyi jog lenne

•cél az 1847-es helyzet rekonstruálása

•magyar reakció: teljes elutasítás (‘48-hoz ragaszkodnak)

 

 

•Az „októberi diploma” kiegészítése

•Erősítette a birodalmi központosítást.

•A tanácsadó testület helyett összbirodalmi gyűlés jelenik meg (összetételét megadja), melynek van alkotmányos joga (343/85) Mo. tartományként vett volna részt.

•helyreállította a Magyar Kancellária és a Helytartótanács hivatalait

•Magyarországon összehívja az országgyűlést, ami elutasítja a tervezetet

A Habsburg Birodalom felépítése a februári pátens alapján- ábra

Az 1861-es országgyűlés megnyitása- ábra

 

 

•Az elutasítás módozata kérdéses

•Deák: Feliratban

•Teleki László: Határozatban

•Felirat: elvileg itt elismerik, hogy Ferenc József király

•Határozat: a 48-as OGY legitim, Ferenc József nem király

•155:152: győz a felirati, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést

 

 

•A döntő szavazás előtt Teleki öngyilkos lesz (1861. V. 8.)

•A Határozati Párt „önleszavazási akciója” – Tisza Kálmán* (1861. VI. 5. = 155:152)

Okai:

okülpolitikai nehézségek

ohorvátok, nemzetiségi mozgalmak (Erdély, Karlóca,* Turócszentmárton*): területi autonómia (pl. hornouhorské slovenské okolie)

•Deák: „Ha kell, tűrni fog a nemzet...”*

 

Teleki László gróf (1811-1861)- portré

Anton SCHMERLING lovag (1805-1893)- portré

 

 

•Anton Schmerling lovag* és a Februári Pátens

            (1861. II. 26.)

•formailag kiegészíti, valójában megváltoztatja az Októberi Diplomát

•A hatalmat a Landtagoktól a Reichsratba és a birodalmi kormányba helyezi át

•előnye: alkotmányos és mérsékelten liberális jellegű berendezkedés, a liberálisok (főleg a németek) támogatják

•hátránya: nincs tekintettel a nemzeti önállósági igényekre, főleg a magyarok ellenállására

 

 

•Schmerling: „Wir können warten.”

•Ideiglenes abszolutizmus Magyarországon, alkotmányosság Ausztriában

•Schmerling német politikája: a frankfurti kudarc (1863): előtérbe kerül a német kérdés

•Bismarck konzervatív, alkotmány-ellenes oroszbarát rezsimje

 

 

•Augusz Antal* és Danielik János* közvetít az udvar és Deák között à a „Húsvéti cikk”

•Pesti Napló, 1865. IV. 16.

•lényege: három fő feltétel

1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára

2. az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása

3. alkotmányosság Ausztriában is

 

 

•Bismarck* és I. Vilmos* vitája a győzelem kihasználásáról

•Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom

•Ferenc József újabb engedményekre kényszerül

•Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció

•A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt

•A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar

 

A kiegyezéshez vezető út- ábra

Az Andrássy-kormány eskütétele- ábra

 

 

•Előszentesítési jog (1867. III. 17.): a magyar törvényjavaslatokat mielőtt az ogy. Elé terjesztik, jóvá kell hagyni az uralkodóval.

•A képviselőház az általános vita után elfogadja a közösügyi javaslatot (III. 30., 257:117)

•A képviselőház a részletes vita után is elfogadja a közösügyi javaslatot (V. 29., 209:89)

•Ferenc József és Erzsébet* megkoronázása (VI. 8.)*

•Ferenc József szentesíti az 1867:XII. tc.-t (VII. 28.)

•A Reichsrat is elfogadja a kiegyezést (XI. 21.)

•Ferenc József szentesíti az új osztrák alkotmányt (XII. 21.)

•Ferenc József szentesíti a gazdasági kiegyezésről szóló törvénycikkeket (XII. 27.)

 

I. Ferenc József koronázása (Buda, 1867. VI. 8.)- potré

 

 

•Osztrák-Magyar Monarchia: Osztrák Császárság + Magyar Királyság

» dualizmus (kétpólusú irányítás) és paritás (egyenértékesűtés, azonosság)

•Közös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása - pénzügy (quota, 70% :30 %, tíz évente vált.)

•jogalap: Pragmatica Sanctio

•Közös miniszterek, de nincs közös parlament à 60-60 fős delegációk felügyelik a munkájukat

•Közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös védelem, közös jegybank, közös államadósság átvállalása, közös az uralkodó, közös a hadsereg

•Magyarországot és Erdélyt is egyesítették.

 

 

•Szekfű Gyula: „a megvalósítható 48”

•Németh László: ekkor „veszett el a magyar a magyarban”

•Bibó István: „alapvetően hazug rendszer”

•1950-es évek: árulás, Kossuthnak volt igaza

•1960-as, 1970-es évek: „KGST-történészek”: gazdasági fejlődést tett lehetővé