26. Művelődés és életmód a kora újkorban
Tartalom
A XVI–XVII. századi világkép újszerűségének felismerése és hatásainak megértése. A változó társadalom- és államkép jellemzőőnek felismerése, megértése.
A mindennapok lassú átalakulásának felismerése. Az átalakuló városi élet jellemzése.
Az európai régiók közötti különbségek felismerése.
A társadalmi szerződés gondolatának értelmezése, a korszak jelenségeihez történő kapcsolása.
F: heliocentrikus világkép, utópiák, társadalmi szerződés
N: Kopernikusz, Galilei Machiavelli, Locke
Tudományok és a világkép
Csillagászat, térképészet mérföldkövei – felfedezések
Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel)
Galileo Galilei olasz (1564-1642): bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „ És mégis mozog a Föld!”
Isaac Newton (ájszek nyúton) (1643-1727) angol: általános tömegvonzás és a mechanika törvényeinek megalkotása.
Változó társadalom és államkép
Machiavelli (1469-1527): fejedelmi hatalom mindenhatósága. „ A cél szentesíti az eszközt”
Az ideális állam és társadalom megálmodói:
Morus Tamás: Seholnincs ország utópiákkal =
Campanella: Napállam megvalósíthatatlan
Farncis Bacon: Új Atlantisz álmokkal teli
Alkotások születtek még társadalmi szerződésekről .
John Locke (lak) az alkotmányos monarchiát állította példának.
Új jelenségek
• Jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek.
• Növekedni kezdte a városok. –városi élet.
• Könyvek, újságok, kávéházak száma nőtt.
• Ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
