Tartalom

 

A tőkés termelés kialakulásának és jellemzőinek megértése.

Az új termelési formák és a társadalmi változások közötti kapcsolatok feltárása.

Az angol királyi hatalom helyzete és a gazdasági-társadalmi folyamatok közötti kapcsolatok megértése.

Az angol külpolitika fő vonalainak felismerése.

 

F: parlament, anglikán, monopólium, tőkés termelés, manufaktúra, újnemes (dzsentry), bekerítések, termelékenység

 

 

VII. Henrik (1485-1509)

•létrehozta a Titkos Tanácsot

•zsoldos hadsereget állított fel

•megerősítette a központi hatalmat

VIII. Henrik (1509-1547)

•egyeduralkodóként kormányzott- abszolutizmus

•elszakították az angol egyházat Rómától

            » anglikán egyház kiépítése

I. Erzsébet (1558-1603)

•támogatta a tengeri kereskedelmet

•Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada pusztulása -spanyol)

 

 

•az angol király lett az egyházfő

•elszakították az angol egyházat Rómától

•kisajátították az egyház vagyonát is

•a parlament dolgozta ki az egyház alapelveit

•a kolostorokat feloszlatták

•a főpapokat a király nevezte ki

•fenntartották az egyházi hierarchiát

            élén: canterbury-i érsek

•elvetették a szentek és az ereklyék tiszteletét

» Az ország vezetőinek esküt kellet tenniük az új hitre

 

 

XVI. sz. eleje a beáramló nemesfém » nőtt az áruk értéke

•a befektetett pénz à mezőgazdaságba à iparba került

•gyapjúkereslet / a textilipar fontos alapanyaga /

•Angliában az éghajlat kedvezett a juhtenyésztésnek

•A falu és a birtokos által használt megművelt földeket à juhlegelő à bekerítették à a területet összefüggő birtokká szervezték à szabadon rendelkeztek vele

Ez a bekerítési folyamat a XVI-XVII. században zajlott le

•A fölbirtokosok földjeiket parasztbérlőknek- yeoman - adták ki, vagy maguk műveltették bérmunkásokkal.

•A vállalkozó földbirtokosok » az új nemesség – gentry.

 

 

gyarmatosítás à megnőtt az olcsó posztó iránt kereslet

•A gazdagabb vállalkozók a földjüket elvesztett parasztoknak à nyers gyapjút adtak megmunkálásra à majd mikor elkészültek vele, akkor begyűjtötték à és végül haszonnal értékesítették à

» Ezt nevezzük kiadási és felvásárlási rendszernek

• A vállalkozók miatt felhalmozódó tőke és az értékesítési lehetőségek bővülése à új termelési forma à manufaktúra

 

 

I. Erzsébet (1558-1603) → „Anglia aranykora” (reneszánsz)

•az anglikán egyház protestáns egyházzá vált

•támogatta Drake admirális Föld körüli útját.

•1584-ben kalózvállalkozók alapították meg Anglia első észak-amerikai gyarmatát Virginiát

•támogatta a tengeri kereskedelmet

↔ II. Fülöp Spanyolországa

1588 az angolok legyőzik a spanyol Nagy Armadát

•monopóliumokat adott ki egyes árucikkekre (vám)

•első kereskedőtelepek és kereskedőtársaságok létrejötte (Moszkvai-, Kelet-indiai Társaság)

 

 

Az abszolutizmus alapvető vonásainak azonosítása és gazdasági feltételeinek feltárása.

A spanyol gazdagság és a gazdasági válság kölcsönhatásának feltárása.

Az európai hatalmi viszonyok nyomon követése.

A németalföldi szabadságharc társadalmi és vallási vonatkozásainak felismerése.

 

F: abszolutizmus, tanácsok, vetésforgó, közvetítő kereskedelem

N: II. Fülöp, Alba herceg, Orániai Vilmos

É: 1567, 1571, 1579, 1588,1609

T: Németalföld, Antwerpen,Utrecht, holland gyarmatok

 

II. Fülöp (1556-1598) örökölte a spanyol trónt (I. Károlytól-apja)

•kiépítette az abszolút királyi hatalmat

Abszolutizmus: kormányzati rendszer, mely az uralkodó korlátlan hatalmán alapul.

•a nemesfémek hatására Eu. erős hatalma

•zsoldoshadsereg – keresztény uralkodó

•1571-ben Fülöp féltestvére Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását

» a spanyol gazdaság ekkor már hanyatlott

 

 

•Németalföld sp. fennhatóság alatt állt.

•A gyarmatosítás egyik fő haszonélvezője

•A lakosság érdekeit sértette a folyamatos adóemelés, a szabad vallásgyakorlás korlátozása

•Az északi városokban zavargások törtek ki

•A népmozgalomtól a nemesség és a polgárság vezetői megrettentek

•1567: Alba herceg vérfürdőt rendezett a megfékezésére

•tette következtében egységbe kovácsolta a különböző irányzatokat és a felkelés élére Orániai Vilmos állt.

•1579: Utrechtben szövetséget hoztak létre és kikiáltották függetlenségüket

•1609-ben az északiak megvédték függetlenségüket amit Spanyolország is elismert mint Hollandiát

 

A Habsburg dinasztikus politika jellemzőinek feltárása.

A harmincéves háború ellentéteinek és eredményeinek megértése.

A hatalmi erőviszonyok változása mögött meghúzódó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok feltárása.

 

F: örökös tartományok, tengeri hatalmak, európai hatalmi egyensúly

N: I. Ferdinánd, Wallenstein, Gusztáv Adolf

 

 

•V. Károly után a Habsburg –ház kettészakadt: II. Fülöp sp ág, az osztrák ág birodalmai I. Ferdinánd (1526- 1564) uralma alá kerültek (cseh, magyar király is)

•Mo-on csak megállítani tudta

 a török hadsereget.

•A rendek és a központi hatalom

vallási színezetet kapott

•Osztrák tartományaikban

sikerült betiltatni a protestantizmust. I. Ferdinánd

 

 

 

•A protestáns rendek nem akarták meg-koronázni a katolikus II. Ferdinándot (vallásháború is)

•Fő hadszíntér No.

•1618 a háború első, cseh szakasza

•II. Ferdinándot Spanyolország és a pápa támogatta

•1620: cseh vereség a Fehér-hegynél

•A Habsburgok felszámolták a cseh rendi jogokat: cseh nemességtől birtokelvétel és németeknek adása

•Csehország örökös tartományukká vált

 

•A háború második szakaszában – dán szakasz

            (1625-1629) IV. Keresztély, dán király állt a protestáns hatalmak élére

•Visszaszorították a dánokat a Habsburgok, de Svédország szintén csatasorba állt

•II. Gusztáv Adolf (svéd kir.)legyőzte a Habsburg császár hadvezéreit(Tillyt és Wallensteint)

•Franciaország sereget küldött a Habsburgok ellen így erőfölénybe kerültek a protestánsok és a Habsburgok békére kényszerültek.

 

 

•1648-ban több részben kötötték meg.

•Szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát.

•A birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált

•A Habsburg dinasztia nem szenvedett teljes vereséget; az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget

 

 

XIV. Lajos fr. És I. Lipót (H. B.) között

Anglia és Hollandia az H. Bir. mellé állt.

Közben M.o-on kitört a Rákóczi-szabadságharc

1704 höchstädti csatában az oszrták és angol csapatok győznek.

Ausztria megszerezte a sp. Németalföldet, Milánót, és Nápolyt.