Tartalom

A békeszerződés aláírásának körülményei.

A vesztes Magyarország területi, etnikai és gazdasági veszteségei.

F: etnikai és történeti elv, népszavazás, revízió, irredentizmus

T: Trianon, területi változások, Sopron

A világháború lezárultával az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott.

Nemzetállamok alakultak a területén

A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette, s tagja volt gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is.

Teleki Pál megalkotta az úgynevezett „vörös térképet”, ami a Kárpát-medence etnikai viszonyait mutatja be.

1920. január 7-én érkezik a delegáció a francia fővárosba: a vitatott területekről népszavazást szerettek volna (Wilson elnök által meghirdetett nemzeti önrendelkezési elv)

A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa a magyar ellenjavaslatok egyetlen pontját sem fogadta el. (csak később: 1921. dec. soproni népszavazás; a „leghűségesebb város”)

1920. május 6-án a szerződést véglegesnek nyilvánították

Gróf Apponyi Albert visszaadta a megbízatását, mivel nem sikerült változtatásokat elérni

1920. június 4-énVersailles-ban, a Trianon-kastélyban Benárd Ágoston (népjóléti miniszter) és Drasche-Lázár Alfréd követ írták alá a 14 részből álló békediktátumot.

A szerződés első része: a Népszövetség alapokmányát tartalmazza

A második része: rögzíti Magyarország új határait

Ennek értelmében: a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer maradt magyar kézen

A lakosok száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt

Több, mint 3,2 millió magyar került az utódállamokba

Színmagyar településeket is elcsatoltak

A magyar katonaság létszámának korlátozása (35 ezer fő)

Jóvátétel fizetése: 200 millió aranykorona

A térség népei közötti szembenállás fokozódik

Évszázados kapcsolatokat szakított szét a béke

Az ország nyersanyagforrásokat veszített el (fa, szén, vasérc stb.), ugyanakkor ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul

Emiatt kedvezőtlenné vált a magyar településhálózat fejlődése

Vasút: jelentős rész az utódállamokhoz

Vízgazdálkodás, árvízvédelem problémája

Az egységes birodalmi piac szétesése (az új államokra is kedvezőtlenül hatott)

Az utódállamok az újonnan megszerzett területek rovására fejlesztették törzsterületüket

A trianoni békeszerződés hatása a közlekedési hálózatra

A békediktátum alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra

Általános hadkötelezettség megtiltása

A toborzott hadsereg létszáma max. 35 000 fő lehetett

Modern fegyvernemek rendszerben tartásának megtiltása

A szomszédok fegyverkezése többszörösen is felülmúlta Magyarország haderejét

Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét

Civil szervezetek alakultak: MOVE, Magyar Területvédő Liga, Történelmi Társaság

A kormányzat támogatta ezeket a szervezkedéseket

A revízió módját és mértékét illetően már nem volt egység.

Nyilvánosságot elsősorban a békés revízió gondolata kapott

Beszédekben, kiáltványokban, plakátokon többféle revíziós gondolat jelent meg:

Igazságtalanságok korrigálása

Magyarlakta területek visszacsatolása

Az utódállamok etnikai összetétele

Romániáé: Erdély, Tiszántúl K-i fele, Bánát K-i fele

Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé: Horvátország, Szlavónia, Bánát Ny-i része, Bácska

Ausztriáé: Burgenland

Csehszlovákiának: Felvidék, Kárpátalja