6.Az ellenforradalom győzelme
Tartalom
Az ellenforradalom hatalomra kerülését segítőbel- és külpolitikai körülmények feltérképezése.
Horthy kormányzóvá választásának okai és körülményei.
A kiéleződőtársadalmi ellentétek okainak feltárása, a konszolidáció kezdeteinek jellemzői.
F: ellenforradalom, fehér terror, kormányzó, numerus clausus, antiszemitizmus
N: Horthy Miklós, Teleki Pál, Nagyatádi Szabó István
É: 1920. március 1.
T: Szeged
a. Román megszállás
Vörös hadsereg összeomlása után a román csapatok bevonultak Budapestre. Majd a Dunántúl északi részét is megszállták. Hozzáláttak az ország módszeres kifosztásához. Tiszántúlon új közigazgatási rendszer kialakításához kezdtek hozzá.
Új szociáldemokrata kormány alakult, amely visszaállította a polgári tulajdonviszonyokat. A polgári demokráciának hiányoztak a belső és külső feltételei.
b. Szerveződő ellenforradalom
A proletárdiktatúra ellen belső ellenállás mellett két helyen is szervezkedtek.
- Bécsben gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István vezetésével megalakult a Antibolsevista Comité (ABC). Nem tudtak jelentősebb erőket összpontosítani.
- Szeged francia megszállás alatt ált. A szegedi kormány hadügyminisztere Horthy Miklós vezetésével új haderő szervezése, a Nemzeti Hadsereg.
Horthy rövidesen függetlenítette magát, székhelyét áttette a román megszállástól mentes Dunántúlra. Tiszti szabad csapatok szerveződtek, amely terror alatt tartotta a lakosságot. Az ország lakosság a vörösterror után megismerkedett a fehérterror borzalmaival.
d. A koalíciós kormány megalakulása
Antant Clerk tábornokot küldi Magyarországra a helyzet stabilizálása érdekében, mellyel az Antant aláírhatja a békeszerződést.
Tárgyalásokat folytatott Horthyval, a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), és az új választásokon jelentős befolyást szerző Kisgazda Párttal.
Clark fellépésre a román csapatok visszavonultak a Tisza vonalai mögé. Kilátásba helyezte Horthynak szerepének méltánylását, ha megfékezi a terrort.
Horthy bevonult a fővárosba és koalíciós kormányt hoztak létre (KNEP, Kisgazdapárt és SZDP).
Új választásokat írtak ki, melyet a Kisgazdapárt nyert meg.
d. Horthy kormányzóvá választása
Vita az ország államformájáról. Királyság vagy köztársaság. Minden jelentősebb politika erő a királyság mellett foglalt állást. Államfői tisztség bevezetésére bevezették a kormányzói méltóságot.
1920. március 1-én Horthy Miklóst kormányzóvá választották. Kormányzóválasztás után új kormány alakult, amely 1920. június 4-én aláírta a trianoni békeszerződést.
e. Teleki Pál miniszterelnöksége
1920 nyarán ismét kormányváltás, az új miniszterelnök Teleki Pál lett.
Intézkedései során igyekezett megfékezni a jobb és bal oldali szélsőségeket. Kommunista pártot és szervezkedést betiltotta.
Földosztás végrehajtása, de csak a nagybirtokok kis hányadát osztották fel. Sokan kaptak földet, így sok életképtelen kisbirtok jött létre. Így a nagybirtok rendszer érintetlen maradt.
f. Numerus Clausus:
(Európa első zsidótörvénye!) Háború és a békeszerződés következtében rendkívüli gazdasági és társadalmi feszültségek. Trianon következtében 400 ezer magyar menekült a megmaradt országterületre.
A társadalmi feszültségek felerősítették az antiszemitizmust.
A nemzetgyűlés az egyetemi felvételek szabályozására származási és politikai törvény fogadott el, a numerus clausust (zárt szám).
A rendelkezés alapvetően a zsidóságot sújtotta.
n Lényege:
A beiratkozási engedélynek az 1.§. rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (mûegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz.
Az engedély megadásánál a nemzethûség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelõl a felvételt kérõk szellemi képességeire, másfelõl arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetõleg elérje az illetõ népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
