9. A középkor művelődése
Tartalom
A skolasztika jellemzőinek megértése.
Aquinói Szent Tamás szerepének megértése, jelentőségének felismerése.
Az egyetemek kialakulásához vezető társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok felismerése, az egyetemek jelentőségének megértése.
A lovagi kultúra jellemzőinek felismerése. A korstílusok fő vonásainak azonosítása.
Tartalom
F: skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, román stílus, gótika, hét szabad művészet, fakultás, humanizmus, reneszánsz
N: Aquinói Szent Tamás
É: X–XII. század, XII–XV. század, XIV–XVI. század
T: Konstantinápoly, Rigómező, Balkán, Kis-Ázsia
A skolasztika
•A latin schola (iskola) szóból (először itt foglalkoztak vele.)
•Célja: a vallásos világnézet elméleti megalapozása, tudományos bizonyítása
•Alapja: ókori filozófia eszmék (Arisztotelész)
•A kérdéseket az ellenük és mellettük szóló érvekkel vizsgálták, és így jutottak el a megoldásig.
•„ A filozófia a teológia szolgálólánya”
Aquinói Szent Tamás (1225-1247)
•Itáliai katolikus teológus,
domonkos rendi szerzetes.
•1323-ban szentté avatták.
•Arisztotelész tanításait felhasználja, kiegészíti
•Szét kell választani a hitet(teológiát) és a tudományokat.
•Szempont: igazság megismerése
•Hierarchia: „a filozófia a teológia szolgálója”
Hét szabad művészet
1. Trivium
•Latin grammatika (nyelvtan, helyesírás, olvasás)
•Retorika – diktámen (ékesszólás, fogalmazás)
•Dialektika (vitatkozás, érvelés)
-----------------------------------------------
2. Quadrium
•Aritmetika – számtan
•Geometria – szerkesztés
•Csillagászat - asztronómia
•Zene – ének
–zsolozsma, karének
A KÖZÉPKORI EGYETEMEK
Legmagasabb tudást adó intézmények. Oktatók többsége egyházi személy.
Önállóak, önkormányzattal rendelkeznek. Egységes tananyagot oktattak.
•Első egyetemek: Bologna (1088), Párizs (1100-1150)
Oxford (XIII. század)
KAROK (fakultások):
•SZABAD MŰVÉSZETEK
•ORVOSI
•JOGI
•TEOLÓGIAI
A lovagi nevelés (XII-XIV. század)
A lovagi nevelés célja: lovagi ideál
•A lovagi nevelés tartalma
–erkölcsi elvek
–fegyverforgatás
–irodalom
–nyelvek
•A lovaggá válás szakaszai
–apród
–fegyverhordozó
–lovag
A kora középkori lovagi kultúra
•Fő erények:
Erő, bátorság, ügyesség, hűség.
•Középkori lovagok „Krisztus katonái”
•3 nagy lovagrend
–johanniták,
–templomosok,
–német lovagrend
Román stílusú építészet
A középkor építészete: Román stílus
•Román stílus (1000-1250)
•Jellemzői: vastag erődszerű falak, keskeny, lőrésszerű ablakok
Pl.: wormsi dóm, poitiers-i, speyeri székesegyház
Gótikus stílusú építészet
A középkor építészete: Gótika
•Gótika (1250-1500)
•Jellemzői: boltív, támpillér, oszloperdő, csipkeszerűen áttört fal
Pl.: párizsi Notre-Dame, reimsi székesegyház
A reneszánsz és a humanizmus
Helyszín: olasz városállamok
•Központ: Észak-Itália – Firenze
•Időpont: főleg a 15.század (kb.1300-1600)
•Oka: kereskedelmi fejlettség (Levante)
•Érintett társadalmi réteg: új polgári osztály
• Medici család (firenzei bankárcsalád)
•A gazdag városok urai a művészek mecénásai voltak
Reneszánsz= újjászületés
Jellemzők:
•Új, városi-polgári életforma
•Egyéniség szerepe megnőtt
•Eltűnt a középkorra jellemző névtelenség
•A dolog mértéke és célja az ember lett
•Az ókori kultúra (antikvitás) feltámasztása
•E világi életre összpontosít, élet élvezete, földi boldogság
Humanizmus = emberközpontúság
•A humanizmus a reneszánsz szerves része,
•Központjában az ember
•Klasszikus műveltséget és
tudós magatartást is jelent
Legfőbb reneszánsz művészek és egyes alkotásaik
•Giotto: Krisztus siratása,
•Botticelli: Vénusz születése,
•Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora,
•Raffaello: Athéni iskola,
•Michelangelo: Dávid, Madrigál,
•Palestrina:
•Brunelleschi: Pitti palota Firenzében,
•Bakfart Bálint
Festészet - szobrászat
•Itáliában három korszakra bontható a reneszánsz festészete és szobrászata, és ezen belül a következő művészekre, alkotókra ( a teljesség igénye nélkül):
Építészet
•A reneszánsz építészet a gótikával ellentétben jellegzetesen emberközéppontú.
• A méretek, a terek és falak arányai az emberhez igazodnak:azt hangsúlyozzák, hogy az emberi élet és tevékenység színterei.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
